2009. február 4., szerda

10 perc

Ma reggel 10 percet szántam arra, hogy a tegnapi nap történéseit átgondoljam, és pontot tegyek egy régóta húzódó ügy végére. Ehhez kedvenc svéd zenekarom, a Kent szolgáltatta a melankóliát a "10 perc nekem" című számmal:



Aztán kénytelen voltam feloldani a melankóliát, és elhatározni, hogy ma megint erős gogimano leszek, mint Pippi:




Nincsenek megjegyzések: