Breakfast of champions

Droplingurtől kedvet kaptam, hogy ételekről meg italokról írjak, főleg azután, hogy ma reggel Zolival végre eljutottunk a Costa Coffeeba. Ez egy Olaszországból indult, ma londoni kávézólánc, a legnagyobb kedvencem, Starbucks kistestvére. Az első Starbucks megnyitására már régóta várok Budapesten, egyelőre úgy látom, be kell érnem a Costával :) Eredetileg a Nádor utca és a Mérleg utca sarkán húzták volna fel a kávézót, aminek azért is drukkoltam, mert pont az irodánkkal szemben lett volna a hely. A környéken nem igazán vannak jó kávézók, szóval nagyon szorítottam, hogy minden rendben menjen a kialakítással. El is kezdték a munkálatokat, tök szépen berendezték, hangulatos enteriör, minden ami kell, aztán még a megnyitó előtt lekerült a cégér, eltűntek a bútorok, és bezárt, ami ki sem nyitott soha. Már azt hittem, ennyi volt a lánc magyarországi pályafutása, amikor egyik reggel a 49-es villamosról kifele bámulva az Astorián megpillantottam az addigra már ismerős Costa Coffee táblát. Persze láttunk már ilyet, szóval nem vehettem biztosra, hogy működik is a hely. Másnap közelebb merészkedtem, és láttam, hogy vannak bent emberek, ez már kicsit meggyőzöbb volt, mint az előző kisértetkastély. Na és visszakanyarodva, ma reggel jött el az ideje, hogy kipróbáljam, mit is tudnak. Karamellás lattét rendeltem, meg hozzá egy croissant is becsúszott :), Zoli pedig egy nagy vaniliás lattét kért. Teljesen rendben volt mindegyik, a kávé nagyon ízlett, de ettől független még a Starbucks marad a kedvencem. Persze amíg ők nem nyitnak meg Magyarországon, nagyon szívesen reggelizem bármikor a Costában.